Riport a madarakkal

Az iskolánkban a madarak új lakóhelyre költözhettek. Velük készítek riportot, hogy milyen nekik az új kalitkában.

-          Jó napot kívánok! Kérdéseket szeretnék feltenni az új kalitkájukról.

-          Ez nem csupán kalitka! Kérem szépen, ez palota! – vágta rá az egyik pinty.

-          Hogyan helyezték át önöket az előző lakóhelyükről?

-          Nos, az úgy kezdődött, hogy kinyitották a „börtön” ajtaját, és mindenki kirepült belőle. A gondozóinknak úgy kellett az egész nagyépületet körbeszaladniuk, hogy meg tudjanak fogni bennünket! Az egész egy nagy játék volt!

-          Engem fogtak meg utoljára! – dicsekedett a japán sirályka.

-          Jaj, te beképzelt, megkopasztott pinty! – gúnyolta az egyik papagáj.

-          Kérem, hagyják abba! – ripakodtam rájuk. Milyen minőségű ételeket kapnak?

-          Zseniális, egyszerűen fantasztikus! – csipogták egyszerre a papagájok.

-          Szerintem túl sok mag van benne – bosszankodott pintypapa.

-          Nem raknak bele elég gyümölcsöt és zöldséget – szólt pintymama -, pedig már szóltunk miatta.

-          Szeretik-e, ha megsimogatják önöket?

-          Én nagyon szeretem. El is szoktam úgy aludni – mondta a japán sirályka.

-          És ti, papagájok?

-          Mi kifejezetten utáljuk.

-          Miért? – kérdeztem meglepődve.

-          Mert ha hozzánk nyúlnak, kiráz bennünket a hideg…

-          Hol alszanak?

-          Én a házikómban!

-          Én a földön!

-          Én a rúdon!

-          Kényelmes?

-          Igen, nagyon!

-          Hány tojást tojtak eddig a mamagájok?

-          Még semennyit! Nem találták meg a szőke papagájukat!

-          De bezzeg én! – vágta rá a mamapinty. Nekem már hat tojásom is volt!

Elköszöntem tőlük. Másnap a Hunyadiban egy új plakátra lettem figyelmes: Védd a madarakat! Ez a felhívás a mi kismadarainkra is vonatkozik.

Balázs Noémi 5.m