A PÍ világnapja a Hunyadiban

A ∏ világnapja a Hunyadiban

36 éve tanítok matematikát (és kémiát) a Hunyadiban így a hosszú évek alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, például arról is, hogy a gyerekek nagy örömmel fogadnak egy-egy lazább matek órát, ahol nem az a cél, hogy bonyolult feladatokat értsünk - és oldjunk meg.

A matematika oktatása az általános iskolákban gyakran a definíciók, szabályok, képletek és megoldási módszerek elsajátítására összpontosít. Azonban a matematikai ismeretek mélyebb megértéséhez, és főként a tantárgy iránti érdeklődés felkeltéséhez kiváló lehetőséget biztosíthat pl. a matematikatörténet beépítése a tanítási folyamatba. Miért is?

Ez érthetőbbé teszi a matematikát, hiszen a gyerekek sokszor érezhetik úgy, hogy a matematika egy absztrakt, élettől elrugaszkodott tantárgy. Ha azonban megtudják, hogy az egyes felfedezések hogyan és miért születtek meg, ezek növelhetik a diákok motivációját és érdeklődését, valamint a diákok könnyebben értelmezhetik és megérthetik az összefüggéseket.

Ha megmutatjuk a gyerekeknek, hogy a matematikusok gyakran évtizedeket vagy évszázadokat töltöttek egy-egy probléma megoldásával és a tanulók megismerkednek ezekkel a folyamatokkal, az arra ösztönözheti őket, hogy ők is kitartóan próbálkozzanak, és ne adják fel az első nehézségeknél.

…és persze nem utolsó sorban az általános műveltséghez azt gondolom a természettudósok ismerete is hozzátartozik!

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor elhatároztam, hogy mivel az egész nyolcadik évfolyamot én tanítom matematikából, mi lenne, ha az idén velük együtt, közösen megünnepelnénk a  nemzetközi világnapját. Matematika tanárként nem meglepő, hogy kedvelem a számokat és persze vannak kedvenceim is, de azt gondolom, hogy nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a ∏ az egyik legfurcsább, legmisztikusabb, legérdekesebb, diáknyelven mondva az egyik „legmenőbb” szám a matematika történetében.

Az „ünneplésre” március 14-én – Einstein születésnapján – az első két órában került sor, amikor is a kémia előadóba összevontam a 3 nyolcadik osztályt.

Nagyon lelkesen készültem erre a napra, és annyi cikket elolvastam magyar és angol nyelven is, hogy nem győztem válogatni a sok-sok érdekes információból, hogy mi is legyen az, amit majd feltétlenül megosztok a gyerekekkel e rövid időben.

Az első órában egy PPT-t mutattam be nekik, amely persze a gyerekek aktív közreműködésével vált kerek egésszé, hiszen az új ismeretek mellett az ő eddigi tudásukra is alapozva mutattam be a ∏-t.

Megbeszéltük, hogy mennyi a  értéke, milyen számhalmazba tartozik, hogy a kör melyik két adatának a hányadosa és felelevenítettük azt is, hogy az eddigi matematikai tanulmányainkban hol találkoztunk vele.

Elmeséltem a  történetét az Ószövetségtől napjainkig, megbeszéltük, hogy jelenleg hány db tizedesjegyét ismerjük s, hogy ki volt az első matematikus, aki a ∏-t  ∏-ként használta.

Szó volt a „ ∏ hercegéről”, Larry Shaw fizikusprofesszorról is, aki az ünnep ötletadója volt.

Ő rendezett először ezen a napon ünnepi megemlékezést San Franciscoban és az ő nyomán vált később ez a nap a ∏ nemzetközi világnapjává. Megemlítettem azt is, hogy miképpen ünneplik ezt a napot az Exploratoriumban, és hogy mennyi érdekes szokás és rituálé alakult ki Amerikában eköré a nap köré.

A PPT-ből nem maradhatott ki a sok érdekesség sem, ami a  ∏-hez kötődik, mint például a  versek vagy a memoriabajnokok teljesítményei, akik képesek voltak megtanulni a végtelen nem szakaszos tizedestört kb. százezer számjegyét.

Meghallgattuk a csodálatos zongoradarabot, amelyet, David MacDonald írt, aki 50 ötven tizedesjegyig lekottázta a ∏ értékét, majd minden számot egy hangjeggyel helyettesített. Jobb kezével játszotta a fő dallamot, amit a ∏ adott ki, bal kezével pedig harmóniákkal kísért.

Megtudták a gyerekek, hogy ki az a híres ember, akinek a születéséhez és ki az, akinek a halálához kötődik március 14-e.

Az első órát azzal zártuk, hogy az utolsó 5 percben a  tiszteletére körbeálltunk és elmondtuk a  első 765 tizedesjegyét.

A két óra közötti szünetben lazításképpen dalokat hallgattunk a ∏-ről.

Nem csak én készültem lelkesen erre a napra, hanem a gyerekek is. Feldíszítették a termet és  kitűzőket gyártottak, amit mindenki magára tűzött ezen a napon.

A nap szenzációja pedig az a sok pite volt, amelyet a gyerekek direkt erre a napra sütöttek Miért éppen pitét?

A válasz roppant egyszerű, angolul a ∏-t úgy ejtik ki, mint az angol nyelven pitét jelentő szót, így szerte a világon ezért szokás pitével ünnepelni ezt a jeles napot.

A piték nem csak finomak voltak, hanem gyönyörűek is, igazi mestermunkák!

A második órában megkóstoltuk a pitéket, majd kezdetét vette a vetélkedő.

A nyolcadikosok vegyes csapatokban ültek és versenyeztek. Ez több szempontból is hasznos volt, hiszen a csapatmunka elmélyíti a kapcsolatokat, a diákok megtanulnak együtt gondolkodni, megosztani az ötleteiket, és bátrabban belevágnak a problémák megoldásába. Egy jó csapatban mindenki megtapasztalhatja, hogy a matematika nemcsak egyéni kihívás, hanem akár egy izgalmas közös kaland is lehet.

A feladatok között voltak olyanok, amelyekre a válaszok a PPT-ben hangzottak el, voltak a  ∏-vel kapcsolatos vidám képrejtvények és mivel március 14-e a matematika világnapja is a feladatlapot érdekes és vicces logikai feladatok zártuk.

A nap végén eredményt hirdettem és az első három helyezett csapat szép oklevelet kapott, amit direkt erre a napra szerkesztettem.

Úgy érzem igazán jól sikerült ez a nap, élvezték a gyerekek, vidám, kötetlen hangulatban emlékeztünk meg a ∏-ről és emellett sok hasznos és érdekes információval lettünk gazdagabbak. A legnagyobb elismerés pedig az volt számomra, hogy amikor egy utolsó gondolattal lezártam ezt a rendhagyó napot az egész nyolcadik évfolyam megtapsolt.

Azt gondolom az ilyen és ehhez hasonló „∏”-cit más matek órákból érdemes hagyományt teremteni!

                                                                         Lovasi Ildikó  kémia-matematika szakos tanár