4. nap

Reggel megálltuk a Latorca hídjánál az 1849-es podheringi csata emlékművénél, nemzetiszínű szalagot helyeztünk el és elénekeltük a Kossuth-nótát. A Perényiek építtette beregszentmiklósi kastélyt látogattuk meg ez után. Tanulmányozhattuk a folyamatban lévő restaurálást, kiállítást néztünk a Zrínyi-Rákóczi család tagjairól, a vár belső falába is bebújtunk, hallgattuk Bartos József festőművész úr érdekes történeteit. Szolyvára vitt az út tovább, a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékhelyére. Rendbe tettük a sírokat, szemetet szedtünk, kigyomláltuk az emlékmű és a kopjafák környékét. Utána koszorúztunk, énekeltünk. Fölkerestük az első világháborús emlékművet is. Útközben Verecke felé láttuk az Árpád-vonal bunkerjeit. A buszban Feszty Árpád körképéről tudtunk meg újdonságokat. Mindenki nagyon várta, hogy az ezeréves határra érkezzünk. Már a buszban végigmondtuk a Himnusz versszakait. Gyönyörű volt a vereckei táj. Friss virágot, fenyőágakat vittünk a koszorú mellé a Vereckei-hágóra. A szalagot mindenki aláírta, a megemlékezés után föl is kötöttük az emlékműre. Körbeálltunk és közösen énekeltünk. Nagyon megható volt ez az élmény. A hazafelé úton a vereckei emlékmű viszontagságos történetéről láttunk filmet. Este a szálláson összefoglaltuk az eddigi élményeket, mindenki pontosította jegyzeteit, majd történelmi dalokat énekeltünk a nagydobronyi gyerekekkel együtt.